Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szakdolgozat

2010.09.07

A tantervek előírásai szerint a végzős hallgatóknak az utolsó szorgalmi időszak végéig diplomamunkát/szakdolgozatot kell készíteniük.

A diplomamunka/szakdolgozat készítés alkotó - tudományos, gazdasági, mérnöki, tervezési, kutatási vagy kutatás-fejlesztési - feladat, amelyet a hallgató a tanulmányaira támaszkodva, a kiegészítő irodalom tanulmányozásával, a konzulens irányításával, illetőleg segítségével készít el, és igazolja azt, hogy a jelölt képes a tanult ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörbe tartozó feladat kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

A graduális képzésben résztvevő nappali tagozatos hallgatók a III. évfolyam második félévében, a 6 éves levelező tagozat hallgatói a IV. évfolyam végéig, a 3 éves kiegészítő levelező tagozat hallgatói a II. évfolyam végéig, a BSc képzésben résztvevők a II. évfolyam első félévének végéig választhatnak diplomamunka/szakdolgozat témát.

(A posztgraduális képzésben résztvevőknek a szakirányú továbbképzésért felelős tanszék előírásai szerint kell szakdolgozat témát választaniuk és a beadás határidejéről is e tanszékek, intézkednek).

A témaválasztást tanszékeink azzal segítik, hogy az általuk szakmailag fontosnak,  korszerűnek ítélt tudományterületekről témaajánlást készítenek és a témákhoz egyidejűleg a konzulenseket is kijelölik.

A hallgatók a tanszékek ajánlásaiban nem szereplő témát is választhatnak. Ehhez azonban saját maguknak kell konzulenst keresniük, illetve felkérniük.

A kiválasztott diplomamunka/szakdolgozat címet a konzulens aláírásával igazoltan, az erre a célra rendszeresített /honlapunkról letölthető/ nyomtatványon kell - a megadott félév vizsgaidőszakának kezdetéig - leadni a Tanulmányi Osztályon.

A szakdolgozat (BSc képzés) kidolgozásával kapcsolatos követelményrendszer

A Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karán folyó BSc képzésben részt vevő hallgatók a TVSZ rendelkezésein kívül a következő szabályok szerint kötelesek eljárni.

1. Szakdolgozat:

Az alapszakon, BSc képzésben részt vevő hallgatók kötelesek azt a hetedik félévben elkészíteni. A szakdolgozat elkészítését a hallgató az általa választott témavezető irányítása mellett végzi. A szakdolgozat témáját a hallgató választja, témavezetőjének egyetértésével.

A BSc képzés nappali és levelező tagozatos hallgatói a harmadik félév végéig kötelesek szakdolgozati témát választani.

2. Témaválasztás:

2.1. A hallgató az intézetek tanszékei által megadott témakörökből választja a szakdolgozat témáját, ezt (a 6. sz. melléklet) formanyomtatvány kitöltésével és a Tanulmányi Osztályra történő beadással igazolja.

2.2. Lehetőség van szakdolgozatot készíteni olyan tématerületekről is, melyeket a kari kínálat nem tartalmaz. Valamely külső intézmény, oktatási, kutatási, üzemek témáiból is készíthető szakdolgozat, ha az a hallgató képzési szakával kapcsolatos. A tématerület elfogadása egy választott (befogadó) belső témavezető egyetértésével történhet, melyet a hallgató (az 5. sz.mellékletben található) formanyomtatvány kitöltésével és leadásával igazol.

3. Témavezető:

 Feladata: a szakdolgozat készítésének szakmai irányítása. A témavezető félév közben rendszeresen ellenőrzi a hallgató számára az 5. pontban kitűzött feladatok elvégzését, és ennek megfelelően félév végén a leckekönyvbe érdemjegyet ad.

Témavezető lehet:

Belső témavezető: a Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdasági- és Élelmiszertudományi Kar minden olyan egyetemi végzettséggel rendelkező oktatója, kutatója, aki legalább három év szakmai gyakorlattal rendelkezik és vállalja a hallgató színvonalas felkészítését.

Külső témavezető: amennyiben nem a Kar oktatási, kutatási intézményeiben történik a szakdolgozat témájának kidolgozása, akkor az adott külső intézményből a hallgató számára „külső témavezetőt” kell kijelölni. A külső témavezetőnek egyetemi diplomával és a szakterületén legalább három éves szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie. A belső témavezető a külső témavezetővel egyeztetve jegyzi be a félév közi jegyet a leckekönyvbe.

3.1. Témavezető váltás:

Ha a hallgató bármely ok miatt új témavezetőt (témát) kíván választani, azt a 4. szemeszter végéig teheti meg, úgy azt köteles a tanulmányi osztályon bejelenteni a (6. sz. melléklet) formanyomtatvány kitöltésével. A bejelentőlapot aláírásával igazolnia kell az előző belső témavezetőnek, „engedélyezem” megjegyzéssel.

4.  A szakdolgozat készítés alapjai:

A BSc nappali és levelező tagozatos hallgatói az alábbi módon készíthetik el szakdolgozataikat:
- kísérletes
- elemző (adatfeldolgozás)
- szakirodalmi feldolgozás

A szakirodalmi feldolgozás során a hallgató önálló kutatómunkát végez adatgyűjtésével. A választott téma szerint végzi magyar és idegen nyelvű irodalom-kutatást.  A feldolgozás során a tudomány állásának megfelelően ügyelni kell a régi (10 évnél régebbi), valamint az újabb publikációk helyes arányára, mely tükrözze a választott téma aktualitását. Törekedni kell a választott tématerülettel foglalkozó hazai és nemzetközi publikációk ismertetése által a tudomány jelenlegi állásának bemutatására. Az irodalmi feldolgozást minimum 20 cikk /az idézett szakcikkek száma/ ismertetésével kell végezni. Munkájában a számítógépes adatbázist is felhasználhatja a hallgató. Napilapra, hetilapra (nem tudományos folyóirat) nem lehet hivatkozni a szakdolgozatban. 

5. A szakdolgozat készítés félévenkénti értékelési szempontjai:

A szakdolgozat készítés ideje: 3 félév. A belső témavezető félévente érdemjeggyel értékeli a hallgató munkáját, melyet a következő szempontok figyelembevételével végez.

6. A szakdolgozat beadásának határideje:

 A szakdolgozatot a 7. félévben november 2-ig két példányban kell elkészíteni, melyből 1 példányt (másolatot) a témát adó tanszékre (témavezetőnek) és egy eredeti példányt a Tanulmányi Osztályra kell leadnia a hallgatónak. Továbbá max. 5. oldal terjedelmű 10 példányban összefoglalót is köteles leadni a Tanulmányi Osztályra, melyeket a Záró Bizottság tagjai kapnak meg.

7. A szakdolgozat formai követelménye:

Megegyezik a diploma dolgozat készítés követelményeivel.

A  DIPLOMAMUNKA/ SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSÉNEK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI

1.1.          TARTALMI KÖVETELMÉNYEK

                A diplomamunka (továbbiakban dolgozat) az okleveles mérnöki, a szakdolgozat (továbbiakban dolgozat) a mérnöki, és a szakirányú továbbképző tanulmányok eredményességének egyik mutatója.

                A hallgató a dolgozat - konzulensi irányítás mellett történő - önálló elkészítésével, a záróvizsgán való megvédésével igazolja, hogy a tanultakat egy konkrét feladat megoldásánál alkalmazni tudja és a szakirodalomban tájékozódni képes.

                A dolgozat készítés részletes követelményeit szakonként és szakirányulásonként differenciáltan a tantervek és tantárgyi programok tartalmazzák. Az egyes szakok, illetve szakirányulások oktatásáért felelős tanszékek (intézetek) koordinálják a társtanszékek konzulensi tevékenységét is, és döntenek a tudományos diákköri dolgozatok diplomamunka/szakdolgozatként történő elfogadásáról.

 

1.2.          FORMAI KÖVETELMÉNYEK

1.2.1 Borítólapok kivitele és felirata:

Külső borítólap: fekete színű keménykötésű vászon

Felirata:   (aranyozott betűkkel)

  • Diplomamunka (egyetemi képzés) Szakdolgozat (BSc, szakmérnök)
  • a szerző neve
  • a benyújtás helye és éve           (lásd 1. sz. melléklet)   

 

Belső címlap feliratai: (gépeléssel)

  • az egyetem, a kar, az intézet és az intézeti tanszék megnevezése,
  • a konzulens neve, beosztása
  • a dolgozat címe
  • a szerző neve
  • a szak megnevezése
  • a benyújtás helye, éve              (lásd  2. sz. melléklet)

1.2.2.  Gépelés:

A /4-es méretű, fehér papírra, másfeles sortávolsággal, Times New Roman betűformával, 

12-es vagy l4-es betűmérettel, baloldalon 2,5 cm-es, jobb oldalon 2 cm-es, felül 2 cm-es, alul 2-cm-es margó elhagyásával. A táblázatok A/4-es méret egészszámú többszörösét kitevő nagyságúak is lehetnek. Az oldalak számozása kötelező, de elhelyezése és formátuma szabadon megválasztható. Az oldalszámozásnak a margókon belülre kell esnie. A főfejezetek /1.,2.,3. stb. / mindig új oldalon kezdődnek.

Minden táblázatot, ábrát, képet címmel és sorszámmal kell ellátni.

Tartalomjegyzék: a belső címlap után decimális rendszerben

1.2.3.  A dolgozat tagolása: /decimális rendszerben/

1.             Bevezetés: 

Foglalkozik a téma elméleti és gyakorlati jelentőségével, ismerteti a saját vizsgálatok célkitűzéseit.

2.             Szakirodalmi áttekintés:

A dolgozat témájához igazodó címmel és a saját vizsgálatok szűkebb témaköreinek megfelelő további tagolással.

(A forrásmunkákra történő hivatkozás módját a 3. sz. melléklet tartalmazza.)

3.             Saját vizsgálatok:

                (A fejezet címét a téma jellege határozza meg.

3.1.          A vizsgálatok anyaga (adatbázisa) és módszere, a kísérletek,

                felmérések helye, időpontja, körülményei és feltételei:

A felhasznált anyagok, kezelések leírása (elrendezése, ismétlések száma, mintavétel módja, stb.). Ökonómiai témáknál a vizsgált gazdaság vagy ágazat adottságainak, munkaerő- és eszközállományának, termelési szerkezetének és színvonalának jellemzése. Vizsgálati módszerek pontos leírása, ismert módszerek esetében az irodalmi forrásmunkákra történő hivatkozás.

3.2.          Vizsgálati eredmények és azok értékelése:

Az eredményeket célszerű táblázatokba összefoglalni, ábrákkal szemléltetni, az eredmények megbízhatóságát matematikai módszerekkel igazolni. Az eredmények magyarázata, más vizsgálati eredményekkel történő összehasonlítása.

4.             Következtetések, javaslatok:

Az eredményekből levonható következtetések a további vizsgálatok szükségességére, a gyakorlati hasznosításra vonatkozóan.

5.             Összefoglalás:

Az egyes fejezetek tartalmának tömör összefoglalása, különös tekintettel a vizsgálati eredményekre és a levont következtetésekre.

6.             A szakirodalom jegyzéke:

                (lásd 3. sz. mellékleten)

 

1.3.          A DIPLOMAMUNKÁK LEADÁSA, BÍRÁLATA ÉS VÉDÉSE

                A diplomamunkák leadásának határideje: november 5.

A dolgozatokat, a témát adó tanszéken 1 példányban (másolat), az eredeti példányt pedig a Tanulmányi Osztályon kell leadni. A dolgozat határidőre történő leadása a záróvizsgára bocsátás feltétele.

A dolgozatba a belső borítólap után és a tartalomjegyzék elé a hallgatói „Nyilatkozat” beköttetése mindenkinek kötelező.

                A dolgozatnak két bírálója van, közülük az egyik a hallgató konzulense. A másik bíráló minden esetben az adott kar állományába nem tartozó külső szakember (lehetőleg a Záróvizsga Bizottság egyik meghívott tagja), akit a tanszék javaslatára a dékán kér fel.

                A bírálatot - a bírálati szempontokat tartalmazó - "Bírálati lap"-on kell két példányban elkészíteni. A bírálók a dolgozattal kapcsolatosan fogalmaznak meg konkrét kérdéseket a hallgatók számára, amelyekre a záróvizsgán kell válaszolniuk.

A dolgozatok elbírálásának szempontjai: 

  • A választott téma aktualitása, jelentősége.
  • A szakirodalom feldolgozásának színvonala (hazai-külföldi hivatkozások, a téma
  • szempontjából meghatározó publikációk szerepelnek-e, mennyire kritikus az irodalom feldolgozása, stb.)
  • A dolgozat szerkesztése, stílusa, informatika nyújtotta lehetőségek kihasználása.
  • A választott vizsgálati módszer alkalmassága a kitűzött cél eléréséhez.
  • A kapott eredmények bemutatásának, értékelésének színvonala.
  • Következtetések, javaslatok szakmai megalapozottsága.

                A dolgozatot a bírálók ötjegyű osztályzattal értékelik, amely javaslatként szerepel a Záróvizsga Bizottság felé. A dolgozat védése a záróvizsga része. A dolgozat végleges érdemjegyét a dolgozat és a védés alapján a Záróvizsga Bizottság alakítja ki.

 

1.4.          ÖSSZEFOGLALÓ

                Valamennyi szak (nappali és levelező tagozat) záróvizsgázó hallgatói diplomamunkájukról rövid (max. 5 oldal terjedelmű) "Összefoglaló"-t készítenek 15 példányban, melyet a dolgozattal együtt kell leadni a Tanulmányi Osztályra. Ennek az a szerepe, hogy a Záróvizsga Bizottság Elnöke, a Bizottság tagjai és a vizsgáztatók előzetesen - a védés előtt - megismerhessék a dolgozatot.

                Az összefoglaló tartalmazza a vizsgálatok célját és módszerét, a saját vizsgálatok eredményeit és megállapításait (következtetéseket). Lehetőség van arra is, hogy 1-1 táblázattal, vagy ábrával a mondanivalót ki lehet egészíteni.

A SZAKIRODALOM FELDOLGOZÁSA

 

1.) Az irodalmi hivatkozás módja:

  • A szerző nevére hivatkozással: a szerző nagybetűkkel írt nevét zárójelben követi a közlemény megjelenésének évszáma. Pl.: TANGL (1956) az ökrök és tehenek szérumában jelentős Ca csökkenést tapasztalt.
  • Két szerző esetén a szerző nevére hivatkozással: a két szerző nevét „és” szócskával kapcsoljuk össze, majd zárójelben a megjelenés évszámát is jelezzük. Pl. VINCZE és TENK (2007) szerint az EU-ban megszokott nagyságrendű támogatás megteremthetné az ágazat jövedelemtermelő képességét.
  • Több szerző /három vagy több/ esetén a szerző nevére hivatkozással: az első szerző neve után "et al." írandó, majd zárójelben a közlemény megjelenésének évszáma következik. Pl.: TÓTH et al. (2007) kísérleteiben a nátrium-hidroxiddal kezelt, egész szemű búza etetése szignifikánsan növelte a tehenek tejtermelését
    (Az „et al.” rövidítés helyett használható az „és mtsai.” hivatkozási forma is.)
  • A megállapított tényre hivatkozással: a tény leírása, zárójelben a szerző neve, vessző, a közlemény megjelenésének évszáma. Pl.: Az ökrök és tehenek szérumában a Ca szint jelentősen csökkent (TANGL, 1956).
  • Több szerző esetén a megállapított tényre hivatkozással: a tény leírása, majd zárójelben a két szerző neve „és” szócskával összekapcsolva vagy az első szerző neve, "et al.", ezt követően vessző után az évszám. Pl.: Az EU-ban megszokott nagyságrendű támogatás megteremthetné az ágazat jövedelemtermelő képességét (VINCZE és TENK, 2007). vagy A nátrium-hidroxiddal kezelt, egész szemű búza etetése szignifikánsan növelte a tehenek tejtermelését (TÓTH et al., 2007).
  • Több azonos tényt megállapító közlemény esetén: a tény leírása, majd zárójelben a hivatkozott közlemények szerzőire és a megjelenési évszámokra történő utalás, a különböző hivatkozásokat pontosvesszővel választjuk el. Pl.: Több szerző azt találta, hogy a tehenek szérumában ösztrogén kezelés hatására a Ca csökkent (BRÜGEMANN et al., 1953; TANGL, 1956).
  • Egy szerzőnek ugyanazon évben megjelent több munkájára hivatkozás: a szerző neve, az évszámok "a", "b", "c", stb. megjelöléssel. Pl.: TANGL (1956 a,1956 b) a tehenek szérumában jelentős Ca csökkenést tapasztalt. Hasonló eredményt kaptak már korábban más kutatók is (BRÜGEMANN et al., 1953 a, 1953 b).
  • Interneten elérhető adatbázisra, dokumentumra történő hivatkozás:  URL és felső indexben az internetes hivatkozás cikken belüli sorszáma: 1,2,3,4,....stb.

 

2.) Az irodalomjegyzék összeállítása:

  • Folyóiratokban megjelent közlemények esetén: Vezetéknév (nagybetűkkel), keresztnév első betűje, pont, a megjelenés éve zárójelben, kettőspont, a cikk címe /eredeti nyelven/, pont, folyóirat címe, pont, évfolyam v. kötetszám, pont, oldalszám, pont.    Pl.: TANGL H. (1966): Szintetikus ösztrogének hatása a kérődzők vérének Ca tartalmára. Állattenyésztés. 44. 2. 114-123. p.

Több szerző nevét kötőjellel választjuk el.

Pl.: VINCZE J. – TENK A. (2007): Efficiency analysis of a sheep farm. Acta Agronomica Óváriensis. 49. 1. 103-112. p.

vagy

TÓTH T. – BEKE K. – FÁBIÁN J. – SCHMIDT J. (2007): Effect of sodium-hydroxide treatment on ruminal starch degradability of wheat and milk production of diary cows. 49. 1. 43-50. p.

Külföldi szerző esetében a családi név és a keresztnév közé vesszőt kell tenni.

BRÜGEMANN, H. -  KALELLA, L. - BARTOV, J. (1953): Relationship between plasma Ca and level of estrone. Poultry Science. 36.3. 467-468.p.

(Ha egy szerzőnek vagy szerzőknek egy évben megjelent több cikkére hivatkozunk a megjelenés évszáma után a megfelelő abc betűket írjuk, mint ahogyan ezt a szövegbeli hivatkozásnál is tettük.)

  • Könyvre történő hivatkozás esetén: A szerző(k) neve, évszám zárójelben, kettőspont,   a könyv címe, pont, a kiadó neve, vessző, a megjelenés helye. Pl.: BAINTNER K. (1969): Takarmányozástan. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest
  • Internetes hivatkozás esetén:  Az URL-es felsőindex sorszám után kettőspont és a weboldalon elérhető dokumentum, vagy adatbázis fájlneve.

Pl. URL1:www.mete.mtesz.hu/kollokv/osszef_300.pdf

Az irodalomjegyzékben - függetlenül a hivatkozás módjától - a szerzők szoros ABC sorrendben következzenek.

 

 

Bővebben: www.mtk.nyme.hu -ról:

►data.hu/get/2948949/Szakdoga_tartalmi_es_formai_kovetelmenyei.doc.html

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.